
A bissaui katedrális
Bissau-Guinea fővárosa, és egyben legnagyobb városa 407424 fős népességével (2007-ben). Az ország közigazgatási, gazdasági, közlekedési és központja. Itt található az ország legnagyobb kikötője az Atlanti-óceánba ömlő Geba folyó tölcsértorkolatánál, és itt van az ország egyetlen nemzetközi repülőtere is, az Osvaldo Vieiro nemzetközi repülőtér is. A város határos a Bissaui Autonóm Területtel.
Története
A várost a portugálok alapították 1687-ben, mint erődített kikötő és kereskedelmi központ. 1942-ben Portugál Guinea gyarmati fővárosa lett. Miután a PAIGCgyarmatellenes gerillái 1973-ban kikiáltották a függetlenséget, a de facto független területek fővárosa Madina do Boe lett, de Bissau megmaradt a portugálok által megszállt területek és Portugál Guinea de jure fővárosának. Mikor 1974-ben Portugália elismerte Bissau-Guinea függetlenségét az április 25-ei katonai puccs után, a két terület egyesült és Bissau lett az új független állam fővárosa. A város évente megrendezett karneváljai után vált ismertté.
Földrajza és éghajlata
Bissau az északi szélesség 11°52′ és a nyugati hosszúság 15°36′ fokánál terül el, a Geba folyó tölcsértorkolatánál, az Atlanti-óceán partján. A Bissau környéki táj rendkívül alacsonyan fekszik és a folyó megközelíthető nagy óceánjárókkal is, mivel a torkolata a várostól 80 km-re nyúlik be.
Bissau éghajlata trópusi szavanna, mely a megszokottnál csapadékosabb, de még nem nevezhető monszun éghajlatnak. Novembertől májusig egyáltalán nem esik eső, de a maradék öt hónapban 2020 mm csapadék éri a várost (összehasonlítva a északra elterülő Conakry és Banjul 3784, illetve 1296 mm-t kap ebben az időszakban). Az esős évszakban és az előtte álló három hónapban a magas páratartalom és a forróság elviselhetetlenné teszi az időt.
Népessége
Az utolsó hivatalos népszámlálás 1991-ben volt az országban, ekkor a város/régió 195 389 lakossal rendelkezett. 2007-ben az Instituto Nacional de Estatística e Censos becslése szerint a város lakossága 407424 fő volt.
Gazdasága
Bissau az ország legnagyobb városa, fontos kikötőváros, oktatási, közigazgatási és katonai központ. A legfontosabb termékek közé a földimogyoró, a szerszámfa, a kopra, a pálmaolaj és a gumi tartozik. Itt található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere is, az Osvaldo Vieiro nemzetközi repülőtér. A várost a szegénység és a fejlődés hiánya jellemzi.
Nevezetességei
A város látnivalói közé tartozik a portugál építésű 18. századi Fortaleza de São José da Amura barakkok, benne Amílcar Cabral mauzóleuma, a Pidjiguiti emlékmű, melyet az 1959. augusztus 3-ai bissaui dokkmunkáslázadás áldozatainak emlékére emeltek, a Bissau-Guineai Nemzeti Művészeti Intézet, a Bissaui Új Stadion és a helyi strandok. Sok épület megrongálódott a Bissau-Guineai polgárháborúban (1998-1999), köztük a Bissau-Guineai Elnöki Palota és a Bissaui Francia Kulturális Központ. A városközpont meglehetősen elmaradott.
A Nemzeti Hősök tere
![]() |
![]() |
![]() |
|
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |